Szerződő az, aki ajánlatot tesz a biztosítási szerződés megkötésére és a biztosítási díj megfizetésére köteles. Szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti.

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, amennyiben  a feltételek eltérően nem rendelkeznek.

A biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja.

A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete:

• az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy
• ennek hiányában az ajánlat beérkezését követő nap 0 óra 00 perc.

A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra köthető.

A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja.

Ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap.

A biztosítás tartamát és az évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.

A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés esetén, az ajánlaton megjelölt időtartam.

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A díjfizetési mód, illetve díjfizetési gyakoriság módosítása esetén a szerződés a díjfizetésigyakoriság szerinti utolsó díjjal fedezett időszakot követő nappal módosítható. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti.  Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

Alulbiztosított a vagyontárgy, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i).  Alulbiztosítás esetén a biztosító olyan arányban nyújt szolgáltatást, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségéhez aránylik.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét.

A biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani, valamint a biztosítási díj túlbiztosítással arányos részét a biztosító a szerződő részére visszafizeti.

A biztosítási szerződés önrészesedéssel vagy önrészesedés nélkül köthető meg.

Ha a szerződés önrészesedéssel jött létre, akkor a biztosított a kárnak egy részét a különös biztosítási feltételekben meghatározott esetekben és mértékben –önrészesedés címén –maga viseli.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

A biztosítási eseményt a tudomására jutástól számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentésben pontosan meg kell határozni a biztosítási eseményt, a bekövetkezésének körülményeit, időpontját, helyszínét, a károsodott vagyontárgyakat és a kár becsült összegét.

A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz.

A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A szerződő, illetve a biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

• a szerződő vagy a biztosított,
• a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk
• vagy megbízottjuk,
• a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott –vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

Alapkárok

• Tűz
• Villámcsapás
• Robbanás, robbantás
• Idegen jármű ütközése

Természeti károk

• Vihar
• Felhőszakadás
• Jégverés
• Hónyomás
• Árvíz
• Földcsuszamlás
• Kő-és földomlás
• Ismeretlen építmény, üreg beomlása
• Idegen tárgy rádőlése
• Földrengés

Felelősségbiztosítás körében felmerülő események

• Általános felelősségbiztosítási események
• Épülettulajdonosi felelősségbiztosítási események

Assistance biztosítási események

• Vízvezeték szerelés
• Üvegezés
• Tetőfedés
• Zárszerelés
• Szálláshely szolgáltatás
• Öko-szerviz
• Okmány-és bankkártya védelem

Vízkárok

• Csőtörés
• Beázás
• Duguláselhárítás
• Elfolyt víz térítése

Üvegtörés

• Alapüveg
• Különleges üvegek

Lopás

• Betöréses lopás
• Rablás

Vandalizmus

• Épület lopáskár
• Vandalizmus
• Graffiti

Rövidzárlat és indukció

• Rövidzárlat
• Villámcsapás másodlagos hatása