Fogalomtár
TARTALOMJEGYZÉK (BANK, BIZTOSÍTÁS)
Adósságrendezési hitel
A különböző korábbi hiteleket egyetlen hitellel is kiválthatod, illetve akár egyetlen, magas kamatú hiteledet is egy új, alacsonyabb kamatozású hitelbe forgathatod át, így rendezve adósságaidat. Adósságrendezésre csak forinthitelt igényelhetsz.
Vagy ingatlanfedezetű hitellel válthatod ki már meglévő hitele(i)det, illetve felvehetsz személyi kölcsönt adósságrendező hitelként.
Adósságrendező jelzáloghitel
A már meglévő hitele(i)det jobb feltételekkel rendelkező, olcsóbb hitelre cserélheted, azaz kiválthatod egy másik hitellel a kifejezetten erre a célra kínált adósságrendező hitellel. Az adósságrendező, vagy más néven hitelkiváltó kölcsön felvétele hasonló módon történik, mint a korábbi jelzáloghiteled esetén, azaz a bank hitelbírálatot végez: megvizsgálják, mekkora a jövedelmed és megnézik a jelzálogként felajánlott ingatlan értékét is. Amennyiben sikeres a hitelbírálat és kiválthatod a hiteledet, a bank egyből ahhoz a pénzintézethez utalja a kölcsönt, ahol tartozásod van.
Az adósságrendező hitelek előnye, hogy az évekkel korábban felvett hitelekhez képest sokkal alacsonyabb kamatozásúak lehetnek és így a havi törlesztőrészleted is alacsonyabb lesz vagy éppen kiszámíthatóbb a kamatozásuk, így előre tudsz tervezni a törlesztőrészletekkel. Jó, ha tudod, hogy csak olyan kölcsönt válthatsz ki, ahol a törlesztésben nincs semmiféle elmaradás, tartozás, igazolnod kell a banknak a problémamentes hitelmúltadat. Olcsóbbra cserélnéd meglévő hiteled?
Áfa visszatérítés
Az általános forgalmi adóval kapcsolatban több kedvezmény is igénybe vehető.
- január 1-től 2022. június 30-ig tartó időszak
Maximum 5 millió forintig lehet igényelni az áfa visszatérítést, ha preferált kistelepülésen ingatlanépítés vagy telekvásárlás a cél. Emellett preferált kistelepülésen, tanyán vagy birtokközponton bővítéshez és korszerűsítéshez is igénybe vehető az áfa visszatérítés – ebben az esetben az állam visszatéríti a munkálatokhoz felhasznált anyagok és szolgáltatások számláinak ÁFA-tartalmát. Ez a támogatás kizárólag a 27%-os ÁFA-ra vonatkozik, és azzal is számolni kell, hogy a visszaigénylési eljárás során maximum 30 000 forintos banki bírálati költséget is kell fizetni.
- január 1-től induló kedvezmények
Az új építésű ingatlanok áfája 27 százalékról ismét 5 százalékra csökken. Ha az új ingatlant csokkal vásárolja meg az igénylő, akkor a fennmaradó 5 százalék is visszaigényelhető. Ahhoz, hogy a kedvezményt igénybe lehessen venni, a lakás területe nem haladhatja meg a 150 négyzetmétert, lakóház esetén pedig 300 négyzetméter a felső határ.
Átépítés
Olyan építési jellegű munka, ami nem tartozik az építés, a korszerűsítés, felújítás, bővítés kategóriájába.
Beépítésre szánt terület
A település közigazgatási területének beépített, illetve további beépítésre szolgáló területe.
Belterület
A település összefüggő, beépített vagy beépítésre szánt területeit tartalmazó rész. Az ingatlan-nyilvántartásban belterületként tüntetik fel. Egy település belterületeire vonatkozó információt a területileg illetékes Földhivataltól kaphatunk.
CSOK
A CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) 2015. július 1-jétől vehető igénybe, célja ugyanaz, mint korábban a szocpolnak volt. Új ingatlan vásárlásához vagy építéséhez, illetve használt ingatlan vásárlásában nyújt segítséget. A kedvezményt az arra jogosult párok vagy személyek vehetik igénybe, legalább egy meglévő vagy előre vállalt gyermek után. A kedvezménynek több típusa van:
- a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK): a már meglévő gyermekek után vehető igénybe (ide tartoznak a legalább 12 hetes magzatok is),
- a Megelőlegezett Családi Otthonteremtési Kedvezmény (MCSOK): azok a párok vehetik igénybe előre tervezett gyermek után, akik fiatal házaspárnak számítanak (a kérelem befogadásakor legalább a pár egyik tagja 40 év alatti).
CSOK kamattámogatott jelzáloghitel
A vissza nem térítendő állami támogatás mellé – ha az nem elég – igénybe vehető az állam által támogatott jelzáloghitel is, legfeljebb 15 millió forintig. Ez azt jelenti, hogy a hitelhez olcsóbban juthatsz hozzá, mintha piaci kamatozású lakáshitelek közül választanál. A fixen 3 százalékos Otthonteremtő Kölcsönt csak új ingatlan vásárlására vagy építésére lehet igénybe venni. Fontos, hogyha a támogatást nem kapod meg, akkor a kamattámogatott hitelt sem veheted igénybe.
CSOK vissza nem térítendő támogatás
A CSOK vissza nem térítendő támogatás 2015. július 1-től igényelhető. Attól függően, hogy hány gyermeked van, vagy hányat terveztek, az állam új ingatlan vásárlása esetén 600 000 – 10 000 000 forint, használt lakás esetén pedig 600 000 – 2 750 000 forint vissza nem térítendő támogatást ad lakáscélra. A vissza nem térítendő támogatást azok is igényelhetik, akik szerepelnek a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján, akár aktív státuszban is.
Egyenlítő lakáshitel
A Budapest Bank egyedi jelzáloghitel ajánlata, amely az alábbi módon működik: amennyiben vállalod, hogy megtakarításaidat és fizetésedet is a banknál vezetett számlákon tartod, a pénzintézet a hitelkamattal megegyező kedvezményt ad a fizetési számládon tartott pénzre. A törlesztőrészletet ugyan fizeted tovább, de a kamatkedvezményből adódóan felhalmozott összeget a bank nem vonja le a törlesztőből, hanem arányosan csökkenti a futamidőt, tehát rövidebb ideig fizeted majd vissza a hiteled. Az Egyenlítő másik módozata alapján ugyanígy a banknál tartod a megtakarításaidat, amely a jelzáloghitel kamatával megegyező hozamot termel, ám ezt a bank nem fizeti ki neked, hanem beleforgatja a törlesztőrészletbe, így kevesebbet fizetsz havonta. A Budapest Bank naponta nézi a bent lévő megtakarítást, ami azt jelenti, hogy akár ennyi időre is otthagyhatjuk a pénzt, csökkentve a törlesztőt.
Egyetemleges jelzálogjog
Ugyanazon követelés biztosítására különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog. Minden egyes tulajdoni lapon a jelzálogjog bejegyzésnek utalást kell tartalmaznia az egyetemlegességre. Valamennyi a kötelembe bevont ingatlanra azonos összegű jelzálogjogot jegyeznek be.
Elidegenítési és terhelési tilalom
Az ingatlantulajdonos rendelkezési jogát korlátozza. A hitelszerződés megkötésével a hitelt finanszírozó pénzintézet jelzálogjoga is felkerül az ingatlannyilvántartásba, emellett elidegenítési és terhelési tilalom is rákerül a tulajdonlapra. Ez alapján az ingatlan tulajdonosa nem adhatja el az ingatlant, és nem vonhatja be további hitelügyletbe az ingatlant. Erre kizárólag a jelzálogjogra jogosult pénzintézet hozzájárulásával kerülhet sor.
Csokkal vásárolt ingatlan esetében az állam javára is terhelési és elidegenítési tilalmat kell bejegyezni.
Előtörlesztési mutató
A tőketartozás az eltelt futamidő adott időpontra vonatkozó állapotát mutatja meg. Például egy 20 évre felvett 10 millió forintos falusi csoknál félidőben a tőketartozás 5 743 510 forint lesz.
Építési engedély
Egy építkezést vagy bővítést kizárólag a végleges építési engedély megérkezése után lehet elkezdeni. Ez alól kivételt képeznek az engedély nélkül, vagy bejelentés után végezhető építési tevékenységek, amelyeket az erre vonatkozó jogszabály meghatároz.
Építési engedélyre akkor is szükség van, ha saját telken kezdenél bele a munkálatokba. Az engedélyhez egy engedélyezés tervet kell készítened, amelyet az építési hatóság hagy jóvá. Ez után kapod meg az építési engedélyt, amivel az építkezés is megkezdődhet. Az építési engedélyt csak tulajdonos kérheti és két évre szól, de hosszabbítható.
Építési kölcsön
Az építési kölcsön egy lakásépítési célra felhasználható hitel, amelyet a bank fokozatosan folyósít a hitelfelvevőnek attól függően, hogy mely szakaszban tart az építkezés és az egyes részeket sikerült-e megfelelően befejezni. Abban az esetben vehetsz fel építési hitelt, amennyiben Magyarországon építési engedéllyel építkezel saját telekre és készen van tervdokumentáció is. A bankok legtöbbször három vagy négy szakaszban folyósítanak, a szakaszok elkészültekor értékbecslő méri fel, hogy tényleg megvalósult-e például az önerő felhasználása és megépültek-e a felépítmény szükséges részei. A vizsgálathoz számlákat is be kell mutatnod. Az építkezéshez a szakaszok és a telekigény miatt jelentős önerő is szükséges, de az építési hitelt összevonhatod állami otthonteremtési kedvezményekkel (pl. CSOK) is, amellyel orvosolhatod ezt a problémát.
Értékbecslés
Az értékbecslés során egy hivatalos értékbecslő végez helyszíni vizsgálatot, amely során megállapítja a hitel felvételéhez szükséges fedezetként felajánlott ingatlan vagy ingóság értékét, amelyről hivatalos dokumentumot állít ki. Az értékbecslésen múlhat az is, hogy megkapod-e a jelzáloghitelt.
Falusi CSOK
A falusi CSOK a 2019-ben kihirdetett Családvédelmi akcióterv egyik eleme és a Magyar Falu Program része, 2486 preferált kistelepüléseken nyújt lehetőséget különböző lakáscélok megvalósítására. Akárcsak a CSOK, ez a támogatási forma is két elemből áll:
- vissza nem térítendő támogatásból,
- kamattámogatott lakáshitelből.
A falusi CSOK használt ingatlan vásárlására, bővítésre és korszerűsítésre használható fel. Ingatlan vételárra maximum a támogatás fele fordítható. A maximálisan igénybe vehető támogatás 10 millió forint, amihez igényelhető a legfeljebb 15 millió forintos falusi CSOK hitel. A falusi CSOK kérelmek 2022. június 30-ig adhatók be
Finanszírozási arány
A finanszírozási arány egy olyan százalékban meghatározott érték, ami a fedezetül felajánlott ingatlan elhelyezkedésétől, típusától, az adós minősítésétől és a bírálati módtól függ. A finanszírozási arány azt mutatja meg, hogy az ingatlan értékének hány százaléka kapható meg kölcsönként a pénzintézettől. A fedezetként felajánlott ingatlanok hitelbiztosítéki és forgalmi értékének hányadosa. Az érvényben lévő 32/2014 MNB rendelet szerint a bankok csak az ingatlan értékének maximum 80 százalékáig adhatnak forinthitelt, ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden esetben oda is adják hitelként az érték nyolcvan százalékát. Ez azt jelenti számodra, hogy legtöbbször rendelkezned kell önerővel, tehát saját pénzzel, amelyet a hitelcélra fordítasz. Mivel a bank maximum a forgalmi érték 80 százalékát adja oda, ezért jellemzően neked 20 százalék önrésszel kell rendelkezned.
Földhivatal
A Földhivatal az ingatlanokkal kapcsolatos adminisztrációval és nyilvántartással foglalkozó hivatal. Jegyeznek például adás-vételt, CSOK-támogatást, de a lakásvásárláshoz szükséges dokumentumok egy részét is innen szerezhetjük be, mint például a tulajdoni lap másolatát. Az ingatlan-nyilvántartásban szerepel a tulajdoni lapon kívül az arról megszüntetett adatokról szóló bejegyzések, ingatlannyilvántartási térkép, amely tartalmazza többek között a település azonosítóját, a település közigazgatási és fekvéshatárait, a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát, az alrészletek határvonalát, jelét és megnevezését, a dűlőnevet, utcanevet és házszámot és a pincék bejáratait. Szerepel a nyilvántartásban ezen kívül egy okirattár is, amely okiratokat, azok hiteles másolatait, kérelmeket és megkereséseket tartalmaz. A Földhivatal adatait a Takarnet nevű internetes rendszeren keresztül is le tudják kérni a bankok. Ez egyes esetekben díjmentes is lehet, azonban van, hogy külön díjat számítanak fel az adatok lekéréséért.
Folyósítási díj / Folyósítási jutalék
A folyósítási díj vagy folyósítási jutalék egyszeri kiadás, a hitelfelvétel kezdeti költsége. Hitelintézetenként és hiteltípusonként változó a mértéke. A THM (Teljes hiteldíjmutató) tartalmazza a folyósítási díj vagy jutalék teljes összegét.
Forgalmi (piaci) érték
A forgalmi érték az a piaci ár, amiért az ingatlan abban a pillanatban eladható. Ezt befolyásolja például az ingatlan elhelyezkedése, az állapota, az, hogy mikor épült, illetve a kereslet-kínálat az ingatlanpiacon. A jelenlegi szabályozás szerint a maximálisan felvehető hitelösszeg maximum a forgalmi érték 80 százaléka lehet. A forgalmi értéket a bank által küldött értékbecslő állapítja meg. Az értékbecslő általában a piaci árhoz közelítő összeggel számol. Amennyiben – például egy adásvételi tranzakció során – nagy eltérés lenne a forgalmi érték és az ajánlat között (leginkább áron aluli értékesítés), az értékbecslő nem hagyja jóvá a megegyezést a felek között. A 80 százalék ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a bank valóban ekkora hitelösszeget engedélyez majd. Lehetséges, hogy a finanszírozási arány ennél jóval alacsonyabb lesz.
Használatbavételi engedély
A használatbavételi engedély segítségével a tulajdonos beköltözhet, használatba veheti a felépített ingatlant, mivel arról hatóságilag állapították meg, hogy biztonságos és az előírásoknak megfelelően működnek a berendezések is.. Ennek hiányában nem lehet az ingatlant használatba venni, például beköltözni. A használatba vételi engedély olyan határozat, amely igazolja, hogy a lakás minden helyi építési előírásnak megfelel. Az engedélyt azok után kaphatod meg az építésügyi hatóságtól, hogy az építményről megállapítják annak biztonságosságát és rendeltetésszerűségét. Van lehetőség arra is, hogy különböző szakaszokban, az építmények megépítése után azokról külön állapítsa meg a hatóság, hogy használatba vehetők és biztonságosak. Jelzáloghitel esetén a bankok gyakran a dokumentum meglétéhez kötik az utolsó részlet folyósítását a hitelösszegből. Az engedélyhez kérelmet kell benyújtani.
Használt ingatlan
A CSOK rendelet szerint a használt ingatlan olyan lakóingatlan, amely nem minősül az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott új lakásnak.
Használt lakás vásárlása
Olyan ingatlan vásárlása, amelyet nem az építtetőtől, hanem a lakás előző tulajdonosától vásárolsz. A használt lakásra is vonatkoznak jogszabályi követelmények, amelyeknek meg kell felelni, így például rendelkezni kell használatbavételi engedéllyel.
Hasznos alapterület
CSOK igénylésnél a választott ingatlan elvárt hasznos alapterületét befolyásolja, hogy hány gyermek után veszi fel az igénylő a támogatást. A hasznos alapterületbe a rendelet szerint csak azok a helyiségek számítanak bele, amelyek a lakáson belül közvetlenül megközelíthetők. Ezek a helyiségek számítanak bele az alapterületbe:
- előszoba, közlekedő,
- nappali,
- hálószoba,
- étkező,
- konyha, étkezőkonyha,
- fürdőszoba,
- WC,
- kamra, tároló,
- gardrób,
- mosókonyha,
- kazánhelyiség és
- egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.
Hirdetmény
A hitelintézet által kiadott azon tájékoztató, amely tartalmazza a termékre vonatkozó összes információt, mint például feltételek, kamatokat, költségeket és jutalékokat. Ezek a hirdetmények nem csak a bankfiókokban kérhetők ki, hanem megtalálhatóak a bankok weboldalán is. Egy jó hitelkalkulátor összehasonlítja a hitelekre vonatkozó legtöbb fontos adatot, így nem kell azzal bajlódnunk, hogy végigböngésszünk akár több tucat banki hirdetményt. Egy kattintással átláthatjuk, melyik pénzintézet kínálja aktuálisan a legjobb kamatot, vagy éppen melyik banknál engednek el bizonyos költségeket.
Hitelbiztosítéki érték / Menekülési érték
A hitelbiztosítéki érték csupán általában a forgalmi érték 70-90 százaléka, és az értékbecslő határozza meg. Az értékbecslő arra is figyel, a jövőben mi befolyásolhatja az ingatlan értékét. A hitelbiztosítéki érték határozza meg többek között, hogy mekkora kölcsönt fogsz kapni, mert ezen az értéken veszi figyelembe fedezetként a bank az adott ingatlant. És ez az az összeg, amin a bank értékesítheti az ingatlanod, ha nem fizeted a törlesztőrészleteket.
Illetékmentesség
- január 1-jétől minden olyan ingatlan esetében, amelyet CSOK felhasználásával vásároltak meg, a család mentesül a vagyonszerzési illeték megfizetése alól.
A kedvezményt új és használt ingatlant vásárlók megkapják, attól függetlenül, hogy meglévő vagy előre vállalt gyermek után veszik-e fel a támogatást.
Ingatlanfedezet
Ha jelzáloghitelről beszélünk, elengedhetetlen, hogy ingatlanfedezetről is beszéljünk, jelzáloggal megterhelhető ingatlan nélkül ugyanis nincs jelzáloghitel. Fontos, hogy a fedezetként felajánlott ingatlan tehermentes legyen, illetve a forgalmi értékének (azaz hogy mekkora a piaci ára) el kell érnie az 4-6 millió forintot. Az, hogy mennyi hitelt kaphatsz, a jövedelmed mellett az ingatlan értékétől is függ. A legutolsó szabályozás szerint egy ingatlant forgalmi értékének maximum 80 százalékáig lehet jelzáloggal terhelni.
Ingatlankorszerűsítés, felújítás
A falusi csoknál a maximum elérhető támogatás legalább 50%-át korszerűsítésre kell fordítani, amit maximum 3 év alatt be is kell fejezni, ezt pedig a hitelfolyósító bank ellenőrzi.
Elfogadott korszerűsítési munka lehet többek között a belső hálózatok felújítása (víz, csatorna, áram, gáz), épületszigetelés, tetőcsere, belső burkolatok cseréje stb. Bizonyos feltételekkel csak korszerűsítésre is lehet igényelni is a falusi csokot.
Ingatlanvásárlási értékhatár
A csoknál 2019. július 1. óta nincs értékhatár, sem új, sem használt lakások tekintetében.
Jelzáloghitel
A jelzáloghitel olyan kölcsön, aminek ingatlan a fedezete. Egy vagy több ingatlanod is lehet a fedezet, ezekre a bank jelzálogot jegyez be. Így itt a személyi kölcsönnel ellentétben nem a jövedelmed, hanem maga az ingatlan lesz a hitelfelvétel feltétele. Ha nem tudod fizetni a hiteledet, a banknak jogában áll értékesíteni az ingatlanod, hogy pénzénél maradjon. Abban az esetben, ha te nem rendelkezel megfelelő ingatlannal, a bank előírhatja kezes vagy adóstárs bevételét a hitelszerződésbe, akik saját ingatlanjaikkal felelnek a kölcsön megfizetéséért. A jelzáloghitelek általában hosszú lejáratúak – akár 35 évig is törleszthetsz. A hitelösszeg pedig 1 millió forinttól indul. Megkülönböztethetünk lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelt is, illetve hitelkiváltásra is lehet használni a jelzáloghitelt. A jelzáloghitelek kamatai általában alacsonyabbak, mint a csak jövedelmi fedezetű kölcsönöké, viszont a bank önrészt is kér.
Kamatfelár-változtatási mutató
A kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató; valamely referenciakamat vagy referenciahozam változását fejezi ki a bázis időszakhoz mérten, amely megmutatja, hogy a referencia-kamatlábon felüli kamatrész milyen mértékben változtatható.
A kamatfelár-változtatási mutatónak forint és devizahitelek esetén egyaránt 5 típusa van. A mutatók alapvetően abban térnek el egymástól, hogy a számítás alapját képező referenciahozamok (állampapír, forint ellen kötött deviza-kamatcsere ügylet) és a beszámítható forrásköltségek különbözőek.
Kamatkövető hitel
A kamatkövető hitel az MKB egyedi jelzáloghitel-konstrukciója. A termék egyedülállónak mondható, mivel ugyanazon fedezet mellett egyszerre több célra vehetsz fel lakáshitelt: így például egyszerre lehet áthidaló és lakásépítési hiteled, vagy lakásvásárlási és felújítási hitelt is igényelhetsz. A kölcsönt felhasználhatod használt vagy új lakás vásárlására, felújítására, építésre és bővítésre, továbbá lakótelek vásárlására, sőt hitelkiváltásra is van lehetőséged vele. A minimális futamidő két év, maximálisan pedig harminc év lehet. A hitel referenciakamathoz és kamatperiódusokban rögzített kamatfelárhoz kötött. A kamatfelár kamatperiódusának hossza öt év. Más hitelhez hasonlóan ennél a konstrukciónál is elérhetsz kedvezményes kamatozást, ha teljesítesz különböző feltételeket: például 5 millió forint felett igényelsz hitelt, van MKB folyószámlád és használod a bank prémium számlacsomagjainak valamelyikét a hitel futamideje alatt. Ráadásul a feltételek teljesítésével az MKB az egyszeri díjak egy részétől is eltekint az akció idejéig.
Kamattámogatott hitel
A CSOK vissza nem térítendő támogatás mellé az igénylők kamattámogatott lakáshitelt is igényelhetnek, két gyermek után 10, három gyermek után pedig legfeljebb 15 millió forintot. Az otthonteremtési kamattámogatás mértékét a CSOK rendelet határozza meg.
Kamatváltoztatási mutató
A bankok a hitel futamideje alatt legfeljebb ötször módosíthatják a hitelkamatot, vagy a kamatfelárat. Ezt kizárólag az egyes kamatperiódusok lejárta után tehetik meg. Fix kamatozású hiteleknél az MNB szabályozása a kamat, változó kamatozású kölcsönöknél a kamatfelár módosítására vonatkozik. A kamatváltoztatási mutatónak forint hitelek esetén 6, míg devizahitelek esetén 3 típusa van. A mutatókat a számítás alapját képező referenciahozamok (állampapír, kamatcsere ügylet) és a beszámítható forrásköltségek határozzák meg.
Kedvezményes lakáshitel
Minden lakástakarékpénztári megtakarítás mellett lehetőség van úgynevezett kedvezményes lakáshitelt is felvenni, ha a megtakarítási összegből nem tudjuk megvalósítani lakáscéljainkat. Ezeket a kölcsönöket a lakástakarékpénztárak különböző kondíciók mellett kínálják. A szerződéskötés előtt választhatunk, hogy milyen módozatú lakáskasszát szeretnénk kötni: vagy a betéti hozam lesz magasabb, vagy a kedvezményes lakáshitel feltételei lesznek kedvezőbbek, például nagyobb összeget vehetünk fel a megtakarítási időszak után. A lakástakarék mellé felvett kedvezményes hitelt csak lakással kapcsolatos célokra használhatjuk fel, illetve adósságkiváltásra, amennyiben korábban felvett lakáshitelt szeretnénk végtörleszteni belőle. A kedvezményes lakáshitel igénylési feltételei megegyeznek a hagyományos jelzáloghitelével. A kölcsön opcionális, nem kell feltétlenül felvenni lakástakarék mellé.
Közjegyző
Több fontos dokumentumra is szükség van ahhoz, hogy lakáshitelhez jussunk. Ezek közé tartozik például a közjegyzői okirat, amelyet a bank mindenképpen kérni fog. A dokumentum kiállítása közjegyző hatáskörébe tartozik, így a szükséges közjegyzői okirat kiállításáért hozzá kell fordulni. A közjegyző aláírásával hitelesíti például a jelzáloghitel-szerződésben foglalt kötelezettségeket, amelyeket a hitelfelvevőnek kell teljesítenie. A közjegyző szerepe azért fontos a hitelfelvétel folyamatában, mert esetlegesen adódó jogvitákban a közjegyző által hitelesített dokumentum alapján a hatóság egyértelműen tud eljárni, illetve bírósági tárgyalás nélkül, közvetlenül kerülhet behajtásra a tartozás. A közjegyzői okirat kiállításáért a közjegyző díjat számít fel, amely arányosan nő a hitelösszeg nagyságával. A közjegyzői okirat hitelszerződések esetében jellemzően kétoldalú az adós és a hitelező között. A kétoldalú okirat esetében a bank és az ügyfelek is jelen vannak a közjegyző mellett. Megfelelő közokirattal vagy magánokirattal meghatalmazottat is lehet küldeni, ha nem tudnak a szerződő felek jelen lenni.
Közjegyzői okirat
Olyan okirat, amit közjegyző hitelesít: tanúsítja, hogy az adatok és a tények a valóságnak megfelelnek. Jelzáloghitel szerződésnél kétféle közjegyzői okiratot használhatnak a bankok. Egyrészt van az egyoldalú, ami csak a jelzáloghitel igénylőjének a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségét tartalmazza, és a többoldalú, amiben maga a kölcsönszerződés szerepel, mint az okirat tárgya. A közjegyzői okirat elkészítéséért a közjegyző díjat számít fel. A díj arányosan nő a hitelösszeg nagyságával, így minél nagyobb a hitelösszeg, annál többe kerül a közjegyzői okirat kiállítása. Közjegyzői okiratot szinte minden nagy összegű hitelszerződésnél kérnek a bankok, mivel megkönnyíti a jogi ellentétek rendezését nem fizetés esetén, ha esetleg arra kerül sor, mivel így a bank bírósági per nélkül teljesítheti a követelés végrehajtását. A szerződőt meghatalmazott is képviselheti, ha a szerződő nem tud jelen lenni, de csak közokiratba vagy közjegyző által elfogadott magánokiratban történő meghatalmazással történhet.
Közös háztartásban élők
Azoknak a személyeknek az összessége, akik egy jövedelmi vagy fogyasztói közösséget alkotnak, azaz életviteli költségeiket közösen viselik. A háztartási közösségbe beletartozhatnak az oldalági-, és le- vagy felmenőági rokonok is.
Például egy négytagú család egy ingatlanban él az egyik házastárs szüleivel, azaz a nagyszülőkkel.
Köztartozás-mentesség
A CSOK és Falusi CSOK igénylésének egyik feltétele. A köztartozás-mentesség azt jelenti, hogy a hitelfelvevőnek semmilyen adótartozása nincsen az állam felé. Ezt úgy tudja bizonyítani, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy 15 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást nyújt be a pénzintézetnek.
Lakáscélú felhasználás
Ha kölcsönt szeretnénk felvenni, amelyet aztán valamilyen ingatlanra szeretnénk költeni, lakáscélú felhasználásról beszélhetünk Lakáscélú felhasználásnak minősül:
- a kedvezményezett részére történő lakótelek vásárlása,
- lakás, ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje
- lakásbérleti, lakáshasználati jog vásárlása,
- nyugdíjasházban bérleti, lakáshasználati jog vásárlása
- lakásra, családi házra vagy tanyai lakóingatlanra vonatkozó lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozása
- közműfejlesztés
- haszonélvezeti jog
- bővítés, felújítás, átépítés
- lakáshitelkiváltása
A bank ilyen körökben határozhatja meg, hogy a felvenni kívánt kölcsönt mire használhatjuk fel. Szemben tehát egy szabad felhasználású hitellel, egyes kölcsönöket csak lakáscéllal vehetünk fel és semmi másra nem költhetjük el. Az előre meghatározott felhasználás előnye, hogy a bank alacsonyabb kamattal kínálhat kölcsönt, mivel tudja, mire fogják költeni a pénzét.
Lakáscélú jelzáloghitel
Jelzáloghitelnek nevezzük, ha úgy veszel fel kölcsönt, hogy egy ingatlant ajánlasz fel fedezetként a banknak. Az ingatlanra jelzálog kerül, így a pénzintézet biztosítékot kap a hitel visszafizetésére. Az, hogy mennyi hitelt kaphatsz, nagyban függ az adott fedezeti ingatlantól. Bankja válogatja, mekkora értékű ingatlantól áll veled szóba, de általában 4-6 millió forint értékűnél már lehet hitelt kapni. Egy hitelügyletbe három ingatlan vonható be egyszerre, azaz három ingatlanra is kerülhet jelzálog, így értelemszerűen nő a hitelként felvehető összeg mértéke. Lakáscélú jelzáloghitelből finanszírozhatsz lakás- és telekvásárlást, lakásépítést, felújítást, korszerűsítést, illetve már meglévő lakáshiteledet kedvezőbbre válthatod ki vele. A lakáscélú jelzáloghitel maximális futamideje általában 35 év, azaz ennyi ideig kell fizetned a törlesztőrészleteket. Azonban lehetőséged van elő- illetve végtörlesztésre, így hamarabb is visszafizetheted a kölcsönt, vagy adott esetben így csökkentheted a törlesztőrészletet.
Lakóház-besorolás
Az ingatlan tulajdoni lapján szereplő minősítés. Ritkább esetben nyaraló is beletartozhat, azonban fontos feltételek a fűtés és a fürdőszoba megléte, valamint a hideg és meleg víz elérhetősége. A falusi csok esetében tanyára és birtokközpontra is igényelhető a támogatott hitel.
NAV jövedelemigazolás
Megvan a legjobb kölcsön, amit fel szeretnél venni, de nem vagy alkalmazott? Ha vállalkozóként akarsz hitelt felvenni, az egyik legfontosabb dokumentum, amit a banknak be kell nyújtanod az előző évről szóló NAV jövedelemigazolás. A bank ugyanis ebből állapítja meg a rendszeres havi jövedelmed, amely alapján meg tudja határozni, hogy mekkora hitelt vehetsz fel. Katás vállalkozóknál a NAV az éves nettó árbevétel 60%-ról ad igazolást. Az igazolás online is igényelhető, illetve meghatalmazással a bankok is lekérhetik, a részleteket ebben a cikkben foglaltuk össze.
Önerő
Az összeg, amely az adós rendelkezésére áll a hitelen túl az önerő. A vonatozó MNB rendelet szerint a bankok jelzáloghitelek esetén a vételár minimum 20 százalékát írhatják elő önerőnek. Ezzel az összeggel az ügyfélnek rendelkeznie kell ahhoz, hogy a vételár fennmaradó részét a bank hitel formájában bocsássa a rendelkezésre. Nem csak a meglévő pénzed számíthat önerőnek: ide tartoznak bizonyos állami támogatások, más kölcsönök vagy megtakarítások is, építési esetén pedig a kifizetett telek ára vagy az építkezés során már kifizetett munkák is beletartoznak ebbe a körbe.
Az önerő nem szükséges minden hiteligénylésnél, például személyi kölcsönök esetében. Fontos, hogy a pénzintézetek nem feltétlenül adják meg minden esetben a vételár nyolcvan százalékának megfelelő hitelt. Ez az arány a rendeletben rögzített felső határ, a banki gyakorlat ettől eltérhet.
Preferált kistelepülés
A falusi CSOK-ra vonatkozó rendelet szerint van az országban 2679 preferált kistelepülés, ahol a falusi CSOK igényelhető. A listán azok a települések szerepelnek, ahol a lakosok száma 5000 fő alatt van, illetve ahol a lakosság 2003 és 2018 között csökkent, továbbá azok, amelyek a leghátrányosabb helyzetű járásokban találhatók.
Szabad felhasználású jelzáloghitel
Jelzáloghitelnek nevezzük, ha úgy veszel fel kölcsönt, hogy egy ingatlant ajánlasz fel fedezetként a banknak. Az ingatlanra jelzálog kerül, így a pénzintézet biztosítékot kap a hitel visszafizetésére. Az, hogy mennyi hitelt kaphatsz, nagyban függ az adott fedezeti ingatlantól. Bankja válogatja, mekkora értékű ingatlantól áll veled szóba, de általában 4-6 millió forint értékűnél már lehet hitelt kapni. Egy hitelügyletbe több ingatlan vonható be egyszerre, azaz több ingatlanra is kerülhet jelzálog, így értelemszerűen nő a hitelként felvehető összeg mértéke. Szabad felhasználású jelzáloghitelből bármire költhetsz, amire szeretnél. Így jobb feltételek mellett kaphatsz kölcsönt, mint az ugyancsak szabad felhasználású személyi kölcsönök esetében, hiszen fedezetként ott az ingatlan, de kevésbé jó feltételek mellett juthatsz hitelhez, mint a lakáscélú jelzáloghitel esetében. A hitelintézet ugyanis így nem tudja ellenőrizni a hitelcélt, és ez nagyobb kockázatot jelent számára. A szabad felhasználású jelzáloghitelek általános maximális futamideje 20-25 év, és lehetőség van elő- illetve végtörlesztésre is.
Társigénylő
A hitelek esetében társigénylő az adóstárs vagy kezes lehet. A CSOK és Falusi CSOK esetében házastárs vagy élettárs.
Településlista
A falusi CSOK vissza nem térítendő támogatás használt ingatlanra is annyi, mintha új ingatlan vásárlására fordítanánk. A falusi csok azokon az 5000 fő alatti településeken érhető el, ahol népességcsökkenés következett be 2003-2018 között – az országban összesen 2486 ilyen település van, ezeknek a listáját itt találod.
Tetőtér beépítés
- január 1-jétől már a használt lakások tetőterének beépítésére magasabb összegű támogatást vehetnek igénybe a családok. Ez alapján új lakások esetében 2 gyermeknél majdnem megduplázódik (1,43 millió forint helyett 2,6 millió forint), míg 3 gyermek esetében maximum 10 millió forintos támogatási összeg is igénybe vehető.
Többgenerációs otthon
A kormány CSOK-ra vonatkozó rendelete támogatja azokat a térfogatnöveléssel nem járó beépítéseket, amellyel akár több generáció is elfér egy ingatlanban. Az úgynevezett tetőtér csok vagy többgenerációs csok emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel valósulhat meg, és feltétele, hogy ne két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás jöjjön létre. A jogalkotó ezzel ki akarta zárni azt a lehetőséget, hogy állami támogatással olyan ingatlan jöjjön létre, amely során esély van arra, hogy nem a támogatott vagy családja fog használni.
Tulajdoni lap
A fedezetként felajánlott ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi hiteles másolatát minden lakáshitel igénylésekor bekérik bankok. Ennek hiányában nem folyósítanak hitelt. A tulajdoni lap alapján megállapíthatók az ingatlannal kapcsolatos legfontosabb információk. Tulajdoni lapot a Földhivatal rendszeréből, a TakarNetről tudunk lekérni, évente kétszer díjmentesen, majd a harmadik lekérdezéstől a nem hiteles tulajdoni lap másolat díja 1 000 Ft/tulajdoni lap. A lekérdezéshez ügyfélkapus regisztráció szükséges. Fontos lehet, hogy közvetlenül a Földhivataltól kérjük a tulajdoni lapot, mivel más szolgáltatók napokat is csúszhatnak, ám adás-vételnél számíthat a lekérdezés időpontja. Nem csak online, de személyesen is lekérhetjük az adatokat a Földhivatalnál. Egyes esetekben a bank segítségét is kérhetjük az adatok letöltésében, ám ezért a pénzintézet díjat számíthat fel.
Új lakás vásárlása
Általánosan elmondható az új lakás jellemzőiről, hogy korábban még senki sem használta rajtunk kívül, az épület állaga teljesen új, ahogy a berendezések is használatlanok. Viszont az újabb állami támogatásoknak köszönhetően a jogszabály szigorúan rendelkezik arról, hogy melyik ingatlan számít újnak. Ez alapján fontos, hogy lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, az alapozási munkálatoktól számítva teljesen újonnan épített ingatlan számít az új lakás kategóriájába, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
- a lakás 2018. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel rendelkezik,
- közművesített,
- egyedi fűtéssel rendelkezik,
- 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, illetve WC-vel és fürdőhelyiséggel rendelkezik.
Új lakás vásárlására hitelen kívül más otthonteremtési kedvezményt is igénybe vehetsz, összevonva a különböző fedezeti lehetőségeket.
Zálogkötelezett
Azt a természetes személyt nevezzük zálogkötelezettnek, vagy dologi adósnak, aki kizárólag a fedezetként felajánlott, általa tulajdonolt ingatlannal felel a a kölcsönért, jövedelmével viszont nem. A hitelért cserébe fedezetként felajánlott ingatlan tulajdonosa a zálogkötelezett. Az adós lehet egyszerre zálogkötelezett is például akkor, amikor fedezetként a megvásárolni kívánt ingatlant vonják be. Azzal, hogy valaki zálogkötelezett lesz, bekerül a hitelszerződésbe. Jellemzően közeli hozzátartozókról van szó, például olyan emberekről, akik szintén egy háztartásban élnek az adóssal, de akár harmadik fél is beléphet a hitelszerződésbe. A zálogkötelezett ingatlana akkor kerülhet veszélybe, ha az adós nem fizeti rendesen a törlesztőrészleteket. Amikor nem sikerül megállapodni a bankkal a visszafizetésről és megszűnik a törlesztés, az ingatlan árverezésre kerül, az így keletkező összeg pedig a bankhoz kerül. Zálogkötelezett csak természetes személy lehet.
Adóigazolás
Az adókedvezményben részesülő és érvényben lévő biztosítási szerződésekről a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást ad ki a tárgyévet követő január hó 31. napjáig.
Adózás és biztosítás
A biztosító szolgáltatásai nem minősülnek jövedelemnek, így a kifizetett összegek nem szja. kötelesek. (Kivéve: a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló járadékokat) További lényeges kedvezmény: Tíz éves, vagy annál hosszabb tartamú biztosítás esetén – a hatályos jogszabályok szerint – Ön jelentős többlet jövedelemhez juthat adókedvezmények révén, melynek összege akár az évi 100 000 forintot is elérheti.
Ajánlat
A biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja.
Akaratomon kívüliség
A biztosítási baleset-fogalom lényeges fogalmi eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között nincs okozati összefüggés.
Aktuárius
A biztosítási matematikusi feladatokat is ellátó, kiemelt felelősségű szakember a biztosítóintézet apparátusában. Feladata különösen a kockázatarányos díjak kiszámítása, illetőleg a biztonságos működéshez szükséges matematikai feladatok (tartalékolás) elvégzése.
Alapbiztosítás
A legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők.
Alkusz (bróker)
Olyan biztosításközvetítő, aki a szerződés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet kereső megbízásából segíti. Az ügyfél megbízottja. Felméri a kockázatokat, segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásában, az ajánlat/ajánlatok és a megfelelő biztosító/biztosítók kiválasztásában. Közreműködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz függetlenségét jogszabály is előírja. Nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz tevékenysége a Megbízója felé díjmentes, költségtérítést a biztosítótól kap.
All risks
“Minden kockázatra” kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet a vonatkozó feltétel nem zár ki.
Alulbiztosítás
Ha biztosítási összeg (a vagyontárgy biztosítási kötvényben szereplő értéke) alacsonyabb, mint a vagyontárgy valóságos értéke (új értéke, vagy újra pótlási értéke). Ilyen esetben a biztosító csak olyan arányban fizet kártérítést, mint amilyen arány a biztosítási összeg és a valóságos érték között adódik (aránylagos kártérítés).
Az első kockázatra kötött biztosításoknál az alulbiztosítás fogalmilag kizárt.
Audatex
Németországban kifejlesztett számítástechnikai program a gépjárműkárok, javítási költségek egységes megállapítására, illetőleg becslésére.
Avultatás
A vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg.
Átdolgozás
Folyamatos kockázatviselést garantáló szerződéskötési megoldás, amelynek során a régi szerződés – közös megegyezéssel – megszűnik, az új pedig – ezzel egyidőben – hatályba lép. Mivel két szerződésről van szó, a megoldás különbözik a szerződésmódosítástól.
Baleset
A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.
Baleset-biztosítás
Olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.
BBP-biztosítás
Külföldi utazás vagy tartózkodás idejére szóló betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás. A kötvény felmutatása ellenében a külhoni orvos – sürgős szükség esetén – a beteget ellátja, és honoráriumát később a biztosítóval számolja el.
Befektetési hozam
A díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentős hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az “ügyfelek pénze”, a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is “kiígérhet” ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.
Belépésikor
Az életbiztosításoknál a biztosítási szerződés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.
Betegségbiztosítás
Biztosítási szerződés, amelyben a biztosító vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, napi térítést, vagy műtéti térítést nyújt, stb.
Betöréses lopás
A vagyonbiztosítási szerződésekben meghatározott biztosítási esemény eltér a büntetőjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségekbe való erőszakos vagy lopott, illetőleg hamis kulccsal történő behatolás.
Bizonyítási teher
Eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.
Biztosítási ág
A biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás (non-life, illetőleg life).
Biztosítási ágazat
A biztosítási ágon belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármű-biztosítás)
Biztosítási díj
A biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.
Biztosítási érdek
Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszűnik – pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta – az érdekmúlás miatt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.
Biztosítási esemény
A szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz, stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése életbiztosítás, testi sérülés, rokkantság baleset-biztosítás.
Biztosítási időszak
A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is. A biztosítási szerződés felmondása egyoldalúan jogszerűen általában a biztosítási időszak végére, 30napos felmondási idővel lehetséges.
Biztosítási kötvény
A biztosítás lényeges elemeit tartalmazó dokumentum, melyet fő szabály szerint a biztosító állít ki.
Biztosítási szerződési feltételek
Törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.
Biztosítási tevékenység
Szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerződésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít.
Biztosítási titok
Minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés – bármilyen okból – nem jött létre, vagy megszűnt.
Biztosításközvetítő
A biztosítóintézet és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő személy; tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Pozícióját tekintve lehet ügynök vagy alkusz.
Biztosító
Biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.
Biztosító egyesület
Önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában működő, biztosítási tevékenységet végző szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt – tagsági díj ellenében – biztosítási szolgáltatásokat.
Biztosító részvénytársaság
Részvénytársasági formában működő biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.
Biztosító szövetkezet
Szövetkezeti formában működő biztosító, alapításához legalább 50 tag kell.
Biztosítópénztár
Teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végző, sajátos egyesületi (pénztári) formában működő, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre; gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. Tevékenységüket állami hatóság felügyeli.
Biztosított
A biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig ő (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.
Blokk kötvény
Egyszerű kockázat-elbírálású, tömeges biztosítási szerződések megkötését igazoló okirat. Az ajánlat aláírása egybeesik a kötvény átadásával, így a szerződés azonnal létrejön.
Bonus
Díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. casco) vagy a következő évi díj csökkentésével (pl. kötelező gépjármű felelősségbiztosítás).
Bróker
Alkusz
Captive biztosító
Nagy ipari és kereskedelmi vállalatok által létrehozott biztosítótársaság, amely általában csak az alapítók biztosítási kockázatai vállalja, s azokat viszontbiztosításba adja.
Casco
Járműtörések törésbiztosítása, amely általában kiterjed az elemi károkra és a lopásra, illetőleg rongálásra is. Az autocasco a legismertebb, de van hajócasco, légijármű-casco stb. is.
Cash-flow
Elemzési módszer, amely célja a szorosan vett biztosítási tevékenység bevételeinek és kiadásainak az üzemkörön kívüli tevékenység (pl. a tőkekihelyezés) eredményétől való elkülönítése.
Díjelőírás
A naptári évben fizetendő biztosítási díj összege.
Díjfelszólítás
Az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése általában további 30 nappal meghosszabbodik.
Díjfizetés
A biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában részletfizetést tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.
Díjhalasztás
Az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
Díjkalkuláció
Matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosító által vállalt kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki.
Díjkintlévőség
A biztosítók mérlegében aktívaként szereplő, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.
Díjmentes leszállítás
Lehetőség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad: a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentősen) lecsökken.
Díjmentesítés
A biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság), de a “többi”, még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerződés díjfizetés nélkül is hatályban marad.
Díjszabás
Az egyes biztosítási szerződésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.
Díjtartalék
Az életbiztosítási díjakból kapott, elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.
Direkt biztosítás
Vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy vagyontárgyait közvetlenül védi. Pl. épületek tűzbiztosítása, betörés biztosítás, casco. A vagyonbiztosítások másik csoportja a felelősségbiztosítás.
Diszkontálás
Egy későbbi időpontban esedékes összeg értékének kamatos kamatozással történő kifizetése.
Egészségbiztosítás
Betegségbiztosítás
Egészségi nyilatkozat
Az élet-és betegségbiztosítások kockázatelbírálását segítő kérdőív. Valóságnak megfelelő kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési kötelezettségének.
Egyezség
Polgári jogi szerződés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeiről lemond.
Együttbiztosítás (coinsurance)
A kockázatok két vagy több biztosítóintézet által történő közös vállalása, előre meghatározott arányok szerint. A kötvényt a vezető biztosító állítja ki és végzi a lebonyolítást is.
Elérési biztosítás
Meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végéig teljesít.
Előszereteti érték
Valamely vagyontárgy szubjektív értéke, amelyet személyi, érzelmi okok alapozhatnak meg. Például számunkra fontos személytől kapott, valójában jelentős dologi értéket nem képviselő tárgy. A előszereteti értékre általában nem lehet biztosítást kötni.
Előzetes fedezetigazolás
A kötelező gépjármű felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító – az üzembentartó kérésére – előzetesen elvállalja a kockázatokat. Az előzetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy forgalomba helyezett gépjármű üzembentartója már akkor is rendelkezzék biztosítással, amikor a szerződést még nem kötötte meg.
Első díj
Az első biztosítási időszakra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentőséggel bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdődik, ha a szerződés létrejött és az első díj a biztosítóhoz beérkezett.
EUROTAX
A gépjármű-és alkatrészek katalógusa gyári, illetőleg piaci információk alapján.
Exporthitel biztosítás
A külföldre irányuló áruhitellel kapcsolatos kockázatok biztosítása. Gazdasági kockázatok: pl. a vevő fizetésképtelensége, visszalépése. Politikai és árfolyamkockázatok: pl. embargó, háború, a követelések pénznemének inflációja.
Extra tartozék
A biztosított vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerű használatot segíti, vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a biztosítási díjat is növeli.
Életbiztosítás
Olyan szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjba-vonulás, stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult.
Érdekmúlás
Jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Ha a biztosítási érdek megszűnik, a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.
Értékcsökkenés
A vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező. A károkozó ezt a kártételt is köteles megtéríteni.
Felelősségbiztosítás
Ellentétben a direkt biztosítással, a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet.
Felmondás
A biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően és írásban.
Fokozott veszéllyel járó tevékenység
Veszélyes üzem
Futamidő
A határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát jelenti.
Függőkár
Olyan biztosítási eseményből származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.
Függőkár tartalék
Tételesen (káronként) képzett biztosítástechnikai tartalék, amelynek az a célja, hogy fedezetet nyújtson a függőkárokra.
Halandósági tábla
Statisztikai tábla: statisztikai, demográfiai számításokon alapuló táblázat, amely azt mutatja, hogy pl. 100 000 újszülött fiú/lány közül hány éri el az 1,2,3, stb. éves kort, ha a halandóság úgy alakul, mint azt a táblázat készítésének pillanatában megfigyelték.
Hitelbiztosítás
A hitelezésből eredő kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelező.
Hitelfedezeti biztosítás
A hitelintézet vagy a hitelező által – a tartozás biztosítékául – követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.
Hitellevél
A gépjármú-biztosítás területén alkalmazott kárrendezési megoldás. A károsult nem készpénzt kap, hanem egy, a javítóműhelynek címzett – hitellevelet, amelynek alapján a javítást elvégzik, és utólag a biztosítóval, mint adóssal elszámolnak.
Időszakos biztosítások
Határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag – év, hó, nap, óra, perc – megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.
Indexálás
A szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.
Integrál önrészesedés
A bagatell-károk kiszűrésének módszere, a minimális térítendő kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor – levonás nélkül – megfizeti az egész kárt.
Intervenció
Az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.
Ismeretlen üzembentartó
Ha a kárt a gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékaiban, közművekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.
Ittasság
A jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában mentesülési ok.
Járadék
Rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethosszig folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló.
Járadékopció
Egyes életbiztosításoknál az a kikötés, amely szerint a biztosított vagy a kedvezményezett az esedékessé váló egyszeri biztosítási összeg helyett élethossziglan, vagy meghatározott időtartamon át rendszeres járadékra jogosult.
Jelzálog
Az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett. Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyv).
Jogalap-elbírálás
Döntési folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett káreset a szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül-e, illetőleg nem áll-e fenn mentesülés. A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges kármegosztás alkalmazásáról is.
Jogképesség
Polgári jogi fogalom, azt jelenti, hogy a jogképes (természetes vagy jogi) személy jogviszonyok alanya lehet; jogai, illetőleg kötelezettségei lehetnek (pl. örökölhet). Az ember születésétől a haláláig korlátozás nélkül jogképes. A jogi személyek megalakulásuktól megszűnésükig rendelkeznek jogképességgel.
Jogvédelem biztosítás
A szerződés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntető-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek, ügyvédi költségek átvállalását jelenti valamekkora limitig.
Jövedelempótló járadék
A károkozó vagy a felelősségbiztosítója által folyósított járadék, amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.
Kamatrés vagy kamatmarge.
A technikai kamat és a befektetési hozam közötti különbség.
Kárbejelentés
A biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása általában nem jogvesztő.
Kárenyhítés
A már bekövetkezett kár, biztosítási esemény károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat.
Kárgyakoriság
Mutatószám, amely azt jelzi, hogy egy adott időszakban (általában egy év alatt) a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett be biztosítási esemény.
Kárhányad
A biztosító díjbevételének és a kifizetett károknak egymáshoz való arányát fejezi ki.
Kárkori érték
A biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.
Kármegelőzés
Olyan magatartás, amely a károk, biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelőzésére.
Kármegosztás
A károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között.
Káronszerzés tilalma
A károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán.
Kártalanítási számla
A MABISZ által kezelt alap, a garancia alap. Ebből térítik meg a biztosítással nem rendelkező, gépjármű üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, személyi sérüléses károkat is.
Kedvezményezett
Az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, a szerződésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is, vagy bármely személy, illetőleg a kötvény bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható.
Kedvezményezett-jelölés
Az életbiztosítási szerződés megkötésének egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A szerződő nevezi meg; ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a szerződéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.
Készpénzdíjas biztosítás
Egyszeri díjas, időszakos biztosítás; a szerződő a szerződéskötéskor megfizeti az egész – általában rövid – tartamra szóló díjat. Ilyen például a BBP-biztosítás vagy a tanulók balesetbiztosítása.
Kettős biztosítás
Ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerződés általában túlbiztosítást okoz, és így semmissé válik.
Kezesi biztosítás
Biztosítási szerződés, amelyet a hitelfelvevő köt arra az esetre, ha fizetőképtelenség esetén nem tudna teljesíteni (törleszteni) a hitelezőnek.
Kiegészítő biztosítás
Az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés. Ha az alapbiztosítás megszűnik, megszűnik a kiegészítő biztosítás is.
Kizárás
A biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény – nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény.
Kockázat
A kárt okozó véletlen események bekövetkezésének kifejezése.
Kockázat-elbírálás
Elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönthet, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen biztosítási díjért vállalja.
Kockázati díj
A biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebből a díjrészből fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebből képzik a függő károk tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a vállalkozói díj részt.
Kockázati életbiztosítás
Meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított – a tartam alatt – meghal.
Kockázatkezelés
Döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.
Kockázatkiegyenlítődés
Mivel a kockázatok térben és időben elszórtan jelennek meg, ezek hosszú távon és megfelelő területen ki is egyenlítődnek.
Kogencia
Feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytől nem lehet eltérni. A biztosítási szerződés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerződésben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól – még egyező akarattal sem – térhetnek el. Pontosabban: az eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az egyértelműen a szerződő vagy a biztosított érdekeit szolgálja.
Kompozit biztosító
Olyan biztosító, amely mind az élet ág, mind a nem élet ág művelésére jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés előtt már kompozit engedéllyel rendelkező biztosítók azonban mindkét ágat tovább művelhetik.
Koremelés
A kockázat-elbírálási megoldás az életbiztosításoknál, amikor a biztosító – az orvosi vizsgálat alapján – a biztosított tényleges koránál magasabb életkorra vonatkozó díjat állapít meg.
Korlátozott cselekvőképtelenség
A cselekvőképesség törvényi vagy bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvőképes személy csak a mindennapi élet szokásos egyszerű ügyleteit kötheti meg törvényes képviselője nélkül. Korlátozottan cselekvőképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti időszakban; illetőleg az is, akinek cselekvőképességét – életkortól függetlenül – ítélet korlátozza.
Kötelező biztosítás
A biztosítási szerződés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerződés megkötését kötelezővé teheti: legismertebb formája a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van bizonyos tevékenységet gyakorlóknak pl. orvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.
Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás
Magyarországon gépjármű – és segédmotoros kerékpár – csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik – ilyen üzletággal foglalkozó – biztosítónál megköthető. A szerződés megkötését a hatóságok – közülük a rendőrség – is ellenőrzi. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtől számított 30. napon a szerződés automatikusan megszűnik. Az üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ, de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli.
Kötvény
Az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. A szerződés megkötését igazolja. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben “viselkedik” az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.
Kötvénykölcsön
Az életbiztosítási szerződések alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.
Közlési kötelezettség
A biztosított, a szerződéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat.
Közös kár
A hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytől való megmentése, illetőleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.
Közvetlen perlés
Felelősségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban perre kerül sor, a károsultnak a károkozó ellen pert kell indítania. Egyetlen kivétel: a gépjárművek üzembentartóinak felelősségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhető.
Lejárat
A biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl. eléréses életbiztosítás
MABISZ
Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult országos szakmai érdekképviseleti szervezet. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja (oktatás, informatika, kármegelőzés). A MABISZ kezeli a kötelező felelősségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát, valamint működteti a nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenő Biztosítási Szemle című szaklap kiadója.
Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság (MÉBOT)
Az életbiztosítási orvostan szakértőinek 1994-ben megalakult szakmai egyesülete. Évente tart nemzetközi, tudományos kongresszusokat. Tagjain keresztül vesz részt a Nemzetközi Életbiztosítási Orvostani Társaság (ICLAM) munkájában.
Malus
Pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele – a biztosítási időszakon belül – igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.
Manipuláció
A biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat és kötvényt állít ki.
Maradékjogok
Olyan, az életbiztosítási szerződésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén is fennmaradnak.
Maradványérték
A totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékből le kell vonni.
Mentesülés
Ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerződő, illetőleg a közös háztartásában élő hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondtalanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat általában a biztosítási feltételben rögzítik (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítóknak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhető.
Minimális díj
Elve a biztosítási törvény által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékű díjat kell kalkulálnia, amely előreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére és a biztosító költségeire.(Nyereséget, hasznot tehát nem kötelező kalkulálni.)
Módozat
Meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerződések.
Múlékony sérülés
Olyan (általában baleseti eredetű) testi sérülés, amely maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyul.
Munkáltatói felelősségbiztosítás
A biztosítási szerződés alapján a biztosító – a munkáltató helyett – megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkoztatási megbetegedés miatt felelősséggel tartozik.
Nagy számok törvénye
Matematikai törvényszerűség, amely a biztosítás gyakorlatában azt jelenti: minél nagyobb a veszélyközösség létszáma, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy egy meghatározott időszakon belül a vártnál több vagy kevesebb veszélyközösségi tagot ér biztosítási esemény.
Nagy-életbiztosítás
Egyénileg kötött – általában nagy biztosítási összegre szóló – életbiztosítás, amelynek megkötését a biztosító orvosi vizsgálathoz, de legalább egészségügyi nyilatkozat tételéhez köti.
Nem vagyoni kár
A károkozóknak (felelősségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel nehezüléséből, stb.
Nem-életbiztosítás
Az életbiztosítási ágba nem tartozó ágazatok; pl. vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás.
Néphalandósági tábla
A népszámlálás adatai alapján összeállított halandósági tábla. Emellett a biztosítók select halandósági táblát is készítenek.
Objektív felelősség
Vétkesség nélküli felelősség forma.
Objektív kockázat-elbírálás
A kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (pl. tűzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minősége, az épület szerkezete és anyaga stb.) ítéli meg a kockázat súlyosságát.
Öngondoskodás
Olyan előrelátó, tervszerű emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkező, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás.
Önrészesedés
A kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított maga köteles viselni. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja.
Panaszügyintézés
A biztosító döntései ellen reklamációt lehet benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló panasz ügyintézési apparátust működtet. Az ügyfél-tájékoztató megjelöli a panaszfórumokat. A PSZÁF-nek egyedi panasz ügyintézési jogköre nincs, de ismétlődő és alapos panaszok esetén általános érvényű hatósági döntést hozhat.
Passzív viszontbiztosítás
A biztosító által elvállalt kockázatok viszontbiztosításba adása, szétporlasztása.
Pénzmosás
Az illegális forrásból – főleg a feketegazdaságból – származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és “legalizálása”.
Premier risque
A francia kifejezés fordítása: első kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként honosodott. A biztosító a szerződésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást.
Pro rata
Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.
Regressz
Visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell.)
Rektiválás
A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések – eredeti tartalommal történő – újbóli hatályba léptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése és kármentességi nyilatkozat a díjjal nem fedezett időszakra.
Rendelkezési jog
Az élet-és nyugdíjbiztosítások személyi jövedelemadó-kedvezményével összefüggő fogalom. Gyakorlatilag az ügyfél által kezdeményezett szerződés megszüntetését jelenti (pl.: visszavásárlás, értékesítés, díjnemfizetés miatti megszűnés). Ha erre a szerződéskötéstől számított 10 éven belül kerül sor: az adókedvezményt – pótlékokkal együtt – vissza kell fizetni.
Rendszámegyezmény
Az európai országok zöménél még a Zöld Kártya bemutatására sincs szükség, mert az államok a magyar forgalmi rendszámot, és a H országjelet a felelősségbiztosítás igazolásul elfogadják. Fontos tehát a H országjel is, azt nem pótolja a rendszámtáblán lévő H betű.
Respiro
A biztosítási díj esedékességétől számított időszak, amely alatt a biztosító várja a díjat. Elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak, rövidebben azonban nem.
Részleges kár
A biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.
Risk management
Kockázatkezelés
Select halandósági tábla
A biztosítók által a biztosítottakról készített halandósági tábla. Értékei a szerződéskötést követő első 3-5 évben kedvezőbbek a néphalandósági tábla adatainál. Ennek oka: a biztosítók kockázat-elbírálása.
Társadalombiztosítás
Kötelező biztosítási forma. Az államháztartás része; nyugdíj és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt. A magánbiztosítástól elkülönült intézményrendszere van, forrásait zömében a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségeiből fedezik. Alapelve a szolidaritás, tényleges biztosítási jellemzőkkel nem rendelkezik; gyakorlatilag egy központi elosztórendszer.
Tartamengedmény
A több évre megkötött biztosítások szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.
Technikai kamat
Számításszerű kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg.
Telítettség
Biztosításstatisztikai alapszám, amely azt mutatja, hogy az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közül hány százalék rendelkezik – az adott kockázatra vonatkozó – biztosítási fedezettel.
Termékfelelősség-biztosítás
Olyan felelősségbiztosítás, amely a termék előállítóját, forgalmazóját, illetőleg a szolgáltatás nyújtóját mentesíti a hibás áru által másoknak okozott károk megtérítése alól.
Területi hatály
Földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom; a biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen bekövetkezett biztosítási eseményekre visel kockázatot. Például az autóbiztosításoknál a területi hatály: Európa, valamint Törökország kontinensen kívüli része.
Totálkár
A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos.
Tőkésítés
A felelősségbiztosítás alapján folyósított járadék egyösszegű megváltása a jogosulttal kötött egyezség alapján. Az így számított tőke mértéke függ a havi járadék összegétől, valamint a jogosult életkorától.
Törlés
A biztosítási szerződések bármely okból való megszűnése, illetőleg ezen szerződéseknek a biztosítói nyilvántartásból való kivétele.
Törlésértesítő
A törlés tényének írásban való közlése a szerződővel. A törlésértesítő kiküldetését a jogszabály nem teszi kötelezővé a biztosító számára.
Tőzsde
Helyettesítő tömegáruk és értékpapírok szervezett piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. A tőzsdén csak tőzsdetag vehet részt; üzletet kötni csak a tőzsdetag cégek által hivatalosan felhatalmazott közvetítőn (tőzsdei bróker) keresztül lehet. Árutőzsdék és értékpapír-tőzsdék működnek.
Tőzsdeindex
A tőzsdei összpiaci árfolyammozgását tükröző indexszám; a tőzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi. Az indexkosárban szereplő vállalatok piaci értékének változását tükrözi.
Túlbiztosítás
Ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényleges értéke, a biztosítási szerződésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik – semmis. Totálkár esetén a biztosító térítési kötelezettségének felső határa a tényleges érték lesz a káronszerzés tilalma miatt. Kivétel: újérték biztosítás.
Újérték-biztosítás
A túlbiztosítás a biztosítási szerződésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs avultatás. A lakás-és épületbiztosítások újértékre szólnak.
Ügyfél-tájékoztató
A biztosító egyértelmű, részletes és közérthető írásos információja, amely a biztosító főbb adatait és a megkötendő szerződés jellemzőit tartalmazza.
Ügyfélvédelmi alap
A biztosítók által létrehozott alap, amelynek az a funkciója, hogy az egyes biztosítók esetleges felszámolásakor az ügyfelek követeléseinek kielégítését segítse.
Ügynök
A biztosító megbízottjaként tevékenykedő biztosításközvetítő. A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a biztosítási díj átvételére jogosult, a szerződés megkötésére azonban nem. Ilyen joga csak a vezérügynöknek van. Megbízotti minőségében való károkozásáért a biztosító felelős.
Üzemi baleset
A biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben ért baleset. Az üzemi balesetért a legtöbb esetben a munkáltató felelőssége állapítható meg.
Vagyonbiztosítás
Olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt pótolja a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.
Vállalkozói díj
A biztosítási díj azon része, amely a biztosító költségeinek a fedezetéül, valamint az üzleti nyereség forrásául szolgál. A kockázati díj és a vállalkozói díj összege teszi ki a bruttó díjat.
Valorizáció
A pénz értékállandóságának változása miatt inflálódott élet-és nyugdíjbiztosítási összegek – jogszabályon alapuló – utólagos felértékelése.
Változásjelentési kötelezettség
A szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti.
Várakozási idő
Az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja.
Vegyes életbiztosítás
Ötvözi a kockázati életbiztosítás és az elérési biztosítás elemeit. A biztosító a tartam alatt bekövetkezett halál, és az elérés esetén is teljesít.
Veszélyes üzem
Olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel.
Veszélyközösség
Az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.
Veszélynem
Természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tűz, vihar, jégverés, betörés stb.
Vétkesség
Felelősségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.
Vezérügynök
Olyan ügynök, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott nem csak az ajánlat átvételére, de a szerződés megkötésére, a kötvény kiállítására is.
Viszontbiztosítás
A biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.
Visszavásárlás
Az életbiztosítási szerződések – lejárat előtti – megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító – a szerződésben rögzített mértékben – a díjtartalékot visszafizeti. Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni.
Visszkereset
A kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése a károkozótól.
Záradék
A típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás – a biztosítási szerződés szerves része.
Zöld Kártya
Nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A Zöld Kártyát a felelősségbiztosító – kérésre – állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. Nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló ún. Zöldkártyával.
